Farkas Völgy Gimnázium - Kezdetek 3.

Csodaország

-Menjünk innen. – Ahogy elnéztem,2 dolgot tudtam megállapítani Vikiről. Hogy idegesítő és visszataszító. A másik pedig,hogy most is irtó jól néz ki. A második,pedig még egyszer olyan ellenszenvessé tette,mint az első. Leraktam a bevásárlókosaram,majd megindultam a kijárat felé. Pontosabban indultam volna,ha nem lepődök meg annyira Sün reakcióján,hogy megbénuljak ott helyben.

- Ne merészelj így beszélni a barátnőmről – villámokat szórt a szeme,hangja remegett az idegességtől. Reflexből a hasamra szorítottam a kezem,megfordult velem a világ. Sün odahajolt hozzám,mélyen a szemembe nézett,átkarolta a derekam,közelebb húzott magához…majd egy gyors puszit nyomott az arcomra.

- Kösz,hogy nem árulsz be – suttogta a fülembe majd arrébb lépett. – Viki,semmi kedvem hozzád,látod van barátnőm. – mutatott rám. – Na lépjünk innen bébi. – fogta meg a kezem. Viki résnyire összehúzta a szemét,majd hátat fordított és elment. Én még mindig mozdulni sem tudtam,nagyon mérges voltam Sünre,a sírógörcs kerülgetett. 

- Tapló! – ez volt az egyetlen szó,amit ki tudtam préselni magamból,majd sarkon fordultam és ott hagytam Sünt. Felszálltam az első buszra,amit láttam. Sajnos Sün végig követett,így miután leültem,már ott ült mellettem.

- Most meg mi lett a bajod? – nézett rám értetlenül.

- Hogy mi lett a bajom?! Mondjuk hogy csak úgy totál természetesen a barátnődnek neveztél,majdnem megcsókoltál és le „bébiztél” – keltem ki magamból. – Nem vagyok a játékszered! Hagyjál békén! – fontam keresztbe a kezem.

- Szóval,az is baj,hogy majdnem megcsókoltalak. – akadt el a mondandóm csók részénél.

- Igen,ez is!- fordultam felé durcásan.

- Akkor most nem csak majdnem. – vigyorgott,majd mielőtt tiltakozni tudtam volna,a számhoz tapasztotta az ajkait és megcsókolt. A pulzusom az egekbe szökött,pillangókat éreztem a hasamban,forgott velem a világ, az a pár másodperc borzasztóan sok időnek tűnt,azt kívántam,bárcsak soha ne lenne vége. De akkor eszembe jutott.

- Nem vagyok a játékszered! Egyszer arra használsz,hogy féltékennyé tedd velem az exed,most pedig csókolgatsz! – egy határozott mozdulattal eltoltam magamtól,kivágódtam mellőle és leszálltam a következő megállónál.

- Ezt nem hiszem el,hogy lehet valaki ekkora bunkó! Jaaaj,bébi gyere menjünk – utánoztam a hangját,majd elkezdtem elég cifrán káromkodni,mikor leesett…

- Hol a fenében vagyok?! – egy könyves bolttal álltam szemben,de nem akár milyennel. Hatalmas volt,szivárvány színekben pompázott. Gyönyörű volt! Meglepett a látványa,viszont még inkább meglepett az amit akkor láttam,mikor körülnéztem… Ez nem lehet igaz!...ámuldoztam…Meseország?!

Következő rész,jövő hét vasárnap!
By: Dóci :)

Farkas Völgy Gimnázium - Kezdetek 2.

Kezdetek

 

Utolsó hét a gimnázium előtt! Már nagyon izgulok! Sün már mindent beszerzett az iskola kezdésre – legalábbis szerinte,mivel az ő „új tanév,új iskolában” kezdőcsomagja annyit jelent,hogy beszerezte a legtrendibb ruhákat,cipőket,stb… -,

De,mint mindenki tudja,ez bizony nem lesz elegendő,hogy eléggé felkészült legyen az iskolai élet mindennapjaira,mondjuk nem hiszem hogy a Converse cipője alkalmas füzetnek és az Adidas pulcsija tollnak,így hát meggyőztem hogy elmenjünk ma délután bevásárolni.

  A többiekről annyit tudok,hogy Kitti táncórára megy. Hétvégén fellépésük lesz,ahol Kitti kapta a ’főszerepet’,úgyhogy mostanában nagyon sokat gyakorol.

  Heni valószínűleg otthon kuporog a babzsák foteljében és animéket néz. Mikor utoljára beszéltünk egy Naruto című animéért lelkesedett,amit el akar olvasni mangában is.

  Franci pedig rajztáborban van. Gyönyörűen rajzol! Pénteken fog megérkezni,már nagyon várom! J A lelkére kötöttem,hogy nekem is mindenképp rajzoljon valami szépet! J

 

-Csepii! Itt van Sün,gyorsan készülj el! – hallottam anya hangját a konyhából. Villámgyorsan felkaptam a ruhám  - zsiráfos rövidujjú,szürke pulcsi és egy fekete farmer – laza copfba kötöttem a hajam és ki is rohantam a szobámból. Szó szerint. A hirtelen hiperaktivitásom miatt nem tudtam rendesen bevenni egy kanyart,így óriásit tanyáltam.

- Óóó..jézusom! – tettem a homlokomra a kezem,miközben elkezdtem nevetni.

- Jól vagy? – hajolt felém Sün,majd a karját nyújtotta hogy felsegítsen.

- Nagyon ügyes vagy kislányom! Gratulálok!- gunyolódott anya. – Na de gyorsan pattanj fel,húzd fel a kabátod és indulás,Sün már 10 perce rád vár! – tapsolt a buzdítóbb hatás érdekében.

Így is tettem,beleugrottam a virágos bakacsonba,magamra kaptam a kabátom és a táskám.

 Sünnel pont elértük a 11 órási buszt,ami egyenes a bevásárlóközponthoz vitt minket,análkül,hogy át kellett volna szállnunk vagy 10 percnél többet kellett volna sétálnunk célpontunk eléréséhez.

-Elnézést,bocsánat,sajnálom…de muszáj leszállnom!-préselődtem át az emberek között a zsúfolt buszon. Igaz,Sünnek nehezebb dolga volt,mert ő törte az utat és húzott maga után engem,mégis elfáradtam mire végre leszálltunk a buszról.

- Na szóval? Mit is akarsz te itt venni? Valami iskolai felszerelés dolgot említettél,ha jól emlékszem. Füzetek,tollak,mappa,radír…-magyarázta nekem Sün,miközben bekanyarodtunk egy hatalmas papírboltba.

- Nos,szóval itt egy lista arról,hogy mit és miből mennyit kell beszereznünk. – nyomtam a kezébe a listát amit összeállítottam magunknak tegnap este.

- Öhmm,okés. – azt hiszem egy kicsit sok volt neki a papíron látható információ. J

- Jobbra füzetek,írólapok,mappák. Balra íróeszközök. Egyenesen számológép,vonalzó stb. Akkor először füzetek. – böktem az ujjammal a roskadásig megpakolt füzetes polcok felé.

 Egyszerűen imádom a füzeteket! Amit a legjobban szeretek az iskolakezdéseben,az az új füzetek vétele! Egyszerűen kicsattanok a boldogságtól,amikor füzetek között válogathatok! „Vajon melyik legyen? Ennek szebb a borítója? De az vastagabb! És ha ez lenne,olyan jó minőségű!...”-gondoltam. Bár ahogy láttam,Sün kevésbé élvezte ezt az egész dolgot.

-Cseperkee,ne mondd már hogy fiúknak csak autós,motoros meg focistás füzetek vannak,mindjárt rosszul leszek a látványuktól. – fintorgott Sün egy nagy kupac füzet előtt. – Figyelj csak,szerintem menj át arra az oldalra.- mutattam egy asztalra,amin csupa egyszínű füzetek heverésztek. Sün egy kicsit felderült 1-2 fekete és sötét kék füzet láttán,úgyhogy gyorsan elsietett az általam mutatott asztalhoz. Mire én végeztem a füzet résznél –bevallom 1 órámba került 20 füzetet kiválasztani- Sünt eltűnt. Gondoltam,hogy elment az írószerekhez,így én is átmentem oda és szépen kiválogattam minden szükséges dolgot. Már épp a nagy bevásárlásom végén jártam,mikor Sün ingerülten jött felém.

- Azonnal el kell tűnnünk innen,Cseperke kérlek.-ragadta meg a karom és elkezdett erőteljesen húzni.

-Sün! Nem megyek sehova,amíg nem végzek! Csak még fél órát adj nekem,a te cuccaid is mind itt vannak nálam! – húztam ki a karom a szorításából. – mi történhetett ezzel meg- gondoltam. Majd,elindultam vissza a vonalzókhoz.

- Gyere velem,nem érted! Különben itt hagylak! – Sünnek villámokat szórt a szeme,éreztem hogy majd felrobban a feszültségtől.

- Jó,de..- kezdtem volna mikor megjelent Sün egyik exe. 1 év eltelt már azóta,Sün mindennél jobban szerette,de Viki kihasználta,megcsalta és megalázta.

- Nicsak ki van itt! Csak nem Sün és a felmosórongy haver barátnőcskéje -kacarászott Viki a többi hárpiával együtt. A fenébe…

 

Következő rész,jövő hétvégén,vasárnap. :)

By: Dóci

 



Farkas Völgy Gimnázium - Kezdetek 1.

Kezdetek

Egész nyáron az egyik szerencsétlen füzetemet hurcibáltam fel-alá,bárhová mentem,ő ott lapult a táskám mélyén és figyelt. Már amennyira egy füzet tud figyelni Azért volt erre szükség,hogy bármikor rám jön az a bizonyos ihlet egy témából,letudjam írni hogy megmaradjon az utókornak. Nos,hát ez a bizonyos ihlet nem jött. Sőt,messze elkerült. Körülbelül úgy,szerintem egy másik dimenzióban lehetett. Most viszont eljött a bizonyos pillanat,mikor muszály elkezdenem írni,ha naplót szeretnék vezetni,mert végre történik velem valami érdekes is,vagyis hogy gimnáziumba megyek. Anci szerint egy tini legjobb barátja,a naplója. Na majd azt meglátjuk. Eddigi életem során,3x kezdtem el naplót írni,majd be is fejeztem,most pedig,így visszaolvasva a 10 éves énem gondjait és érzéseit…Ejha. Remélem 10 év múlva,ettől a naplótól nem leszek rosszul. .9 A lényeg a lényeg,hogy most komolyan gondolom ezt az egészet. Nem terveztem hogy bemutatkozok a naplómnak,vagyis saját magamnak,de ha esetleg majd a gyerekem gyerekének a gyereke (asszem kicsit elszaladtam az időben) olvassa majd,akkor neki be kell mutatkoznom. (Ha olvasod gyerekem gyerekének a gyereke,puszi neked!)

 

Fehér Cseperke lennék,vagyis Csep,Csepi,Csepike,Cseper vagy ahogy épp becéznek. Mások szerint nem éppen egy átlagos lány. Nem szeretem a csokit,nincsen facebookom,instagramom,egyéb lájkvadász oldalaim,utálom a Pop zenét,öltözködésben sem követem a divatot és nincsen plátói szerelmem,akiért élek,halok. De,van 4 nagyon jó barátom,blogom,könyveim,kitűnő bizonyítványom… :)

 

 

A legjobb barátaimról

 

   1, Csabai Martin,becézésünk szerint Sün. Sün,14 éves,borzasztóan menőnek számító srác (bár a Sün becenév nem ezt tükrözi,mégis így van J ) A „borzasztóan menő”-t úgy kell elképzelni,hogy minden második lány szerelmes belé az iskolában,bárhová megyünk,legalább 1 lánnyal flörtöl (amit mi csak szemforgatással szoktunk hallgatni és arrébb rángatni,miközben azt mondogatja hogy „De ő volt a nagy Ő érzeem” Ahaa,igen,Sün mindenkiről úgy gondolja hogy ő a nagy Ő számára. De nem,dehogy az. Hisz fél órával ezelőtt hagyta ott az „előző nagy Ő-t” J ) A közösségi oldalak lehető legnagyobb sztárja. Mindig a legújabb telefonnal,a legtrendibb ruhákban járkál,minden mozdulatával elolvasztva 10 lányt. Sün, trendi,menő,elérhetetlen és bunkó. A többi lány szerint. Hah. Ugyanis,Sün,nem az,akinek látszik. Igazából,az álma hogy kémikus  legyen,nagyon sokat tanul,érzékeny és borzasztóan kedves. (Mégha ez a bunkó szakításaiban ez nem is vehető észre) Mi ismerjük. Mi 4-en. Talán,én a legjobban J

 

2, Fehér Henrietta,Heniiii! Csapatunk hős szerelmes tagja. Pontosabban inkább ’minden nap másért vagyok oda,aki közben nem is létezik’ Ugyanis Heni nem valós,hús-vér emberekbe szerelmes. Pff,dehogy. Hanem anime karakterekbe. Minden nap másikba. Ha valaki megemlíti az anime szót,Heni máris ott terem és felsorol 35127537 féle animét,hogy a bizonyos illető,melyiket látta/melyikről hallott. Aztán elárasztja további mérhetetlen mennyiségű anime információval. Vannak az anime rajongók és van Heni. Akire valami új szót kellene kitalálni,ha azt szeretnénk kifejezni,mennyire szereti az animéket, 6 (!) éves kora óta. Ez az egész őrület,az öltözködésére is kihat,így profin változik át minden reggel egy olyan lánnyá aki kísértetiesen hasonlít egy anime karakterre. J

 

3, Iványi Kitti,a szókimondó. Ha nem tetszik neki valami,nem ért vele egyet,mindegy hogy ezzel mennyire bántja meg a másikat,ő ki mondja. Kíméletlen. De sokszor be kell látnunk hogy igaza van. Őszintén szólva,mi is sokszor egyetértünk vele,csak mi nem merjük kimondani. Nem is mondanék többet. Majd meglátjátok mire is gondolok.

 

4, Horvát Franciska, Franci olyan,mintha 5 éves maradt volna. J mindenkit imád,egy rossz szót nem tudna mondani senkire,soha nem káromkodik. Francit 6 éve ismerem és még egyszer sem (!) hallottam káromkodni. Kicsattanóan sok energiája van,mindig pörög,mindig boldog. Egy valóságos energia bomba. Nála mindig süt a nap J Nincs olyan,hogy rossz napja van. Ha valakit lehet,úgy igazán,teljes szívből szeretni,akkor az Franci. Egyszerűen imádnivaló JJ

 

Nemsokára mindannyian gimnáziumba Megyünk. Kövesd az életünk,kalandjaink!

 

By.: Dóci